Bankkecske

A BAR listát már mindenki ismeri. A hitelesek rettegnek is tőle, hogy egyszer odakerülnek. Pedig mostanában állítólag nem is olyan rossz dolog ott lenni. Az elmúlt időszakban állítólag nagyon megugrott a rossz adósok száma. Egyesek azt mondják azért, mert a 90 napon túli késedelemmel rendelkezők bízhatnak a segítségben. Forintosítják a hitelüket, elengednek 25 százalékot, ráadásul ott van az Eszközkezelő is. Számomra mindenesetre kérdéses ez. Legalábbis azt gondolom, hogy érdemes azzal a ténnyel is számolni, hogy az embereknek tényleg nincs pénzük fizetni a hitelüket…

De akik jól fizetnek, azok most dicséretben részesülnek, ugyanis a bankok elkezdték kidolgozni a pozitív adóslistát is. Az ügyfelek hamarosan levelet kapnak bankjuktól, adatokat kell kitölteniük és visszaküldeniük... Hogy mire is lesz jó a pozitív adóslista? Ó, nem szabad semmire sem gondolni! Csak annyi, hogy a jövőben gyorsabban keresztüljuthatnak az ügyfelek a hitelminősítési procedúrákon, mert már meglesznek az adataik ezen a listán. Semmi más! Sem dicséret, sem kedvezmény, sem szaloncukor!

A BAR listát már mindenki ismeri. A hitelesek rettegnek is tőle, hogy egyszer odakerülnek. Pedig mostanában állítólag nem is olyan rossz dolog ott lenni. Az elmúlt időszakban állítólag nagyon megugrott a rossz adósok száma. Egyesek azt mondják azért, mert a 90 napon túli késedelemmel rendelkezők bízhatnak a segítségben. Forintosítják a hitelüket, elengednek 25 százalékot, ráadásul ott van az Eszközkezelő is. Számomra mindenesetre kérdéses ez. Legalábbis azt gondolom, hogy érdemes azzal a ténnyel is számolni, hogy az embereknek tényleg nincs pénzük fizetni a hitelüket…

De akik jól fizetnek, azok most dicséretben részesülnek, ugyanis a bankok elkezdték kidolgozni a pozitív adóslistát is. Az ügyfelek hamarosan levelet kapnak bankjuktól, adatokat kell kitölteniük és visszaküldeniük? Hogy mire is lesz jó a pozitív adóslista? Ó, nem szabad semmire sem gondolni! Csak annyi, hogy a jövőben gyorsabban keresztüljuthatnak az ügyfelek a hitelminősítési procedúrákon, mert már meglesznek az adataik ezen a listán. Semmi más! Sem dicséret, sem kedvezmény, sem szaloncukor!

Újabb, ötven bázispontos alapkamat emelést jelentett be a monetáris tanács. Simor András jegybankelnök pár óra múlva kijelentette, előfordulhat, hogy további kamatemelésre is szükség lehet. A hír valljuk be, nem ért minket meglepetésként, hiszen az előző emelésnél is azt olvashattuk elemzők tollából, hogy még legalább egy ilyenre számíthatunk a közeljövőben. Persze annyira nem is örülünk. Főleg azok, akiknek van forinthitelük. Közismert tény ugyanis, hogy alapkamat emelés esetén a bankok teljesen legálisan emelhetik hiteleik kamatait. És mivel ez nekik veszteséget képez, mindenképpen kompenzálni fogják majd, ahogyan az előző emelés után is kompenzálták némiképp. A hír hallatára a forint erősödésbe kezdett, így egy kicsit örülhetnek a devizahitelesek is. Hogy hosszú távon kinek lesz jó? Azt most semmiképpen nem szeretném megjósolni. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a jegybank ezen döntése gátolja az ország optimális gazdasági növekedését, emellett szembe megy az unió országaiban zajló folyamatokkal is, ahol most épp kamatcsökkentések zajlanak. Vajon az új jegybanktörvény, és a monetáris tanács, valamint a jegybankelnök hatókörének csökkentése mennyire játszik ebben a nyilvános párbeszédben szerepet?

Az origo hírportál oldalán jelent meg a hír, miszerint José Manuel Barroso elnök levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amiben a pénzügyi stabilitásról és a jegybankról szóló törvényjavaslat visszavonására szólítja fel a miniszterelnököt. A levél tartalmáról sem a brüsszeli, sem a kormányszóvivő nem közölt tényeket. Annyit azonban biztosan tudni lehet, hogy Barroso a magyar jegybank függetlenségével kapcsolatos aggodalmait fejezi ki benne.

Valamilyen valóságtartalma bizonyosan van ezeknek az információknak, mert a hír bejelentése után pár órával Rogán Antal máris törvénymódosítást nyújtott be a jegybanktörvényhez. Első ránézésre azonban a törvénymódosítás semmilyen olyan lépést nem tartalmaz, amelynek örülhetne az Európai Központi Bank. Rogán csupán annyival áll elő, hogy a monetáris tanács tagjait, az elnökön és alelnökökön kívül mégsem a köztársasági elnök nevezné ki hat évre - ahogy a benyújtott javaslatban szerepel - hanem az Országgyűlés választaná meg. Ez eddig is így volt, azonban nem hinném, hogy ez az EKB legnagyobb problémája a törvénnyel. A jegybanki törvényjavaslat tárgyalása közben a Jobbik elkezdte verni a tamtamot, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások minden lehetőségét törölje el a kormány. Arra hivatkoznak, hogy 2001-ben az akkori Orbán-kormány tette lehetővé és "nyitotta meg ezzel a pokol ezen kapuját".

A Bankszövetség két közleményben is figyelmeztette a lakosságot, hogy több tízezer magyarországi bankkártyát is érint az elmúlt napokban felmerült nemzetközi adatszerzési eset. A szövetség szerint az összes magyar bankkártya kibocsátó bank ügyfélkörében lehetnek érintettek. Emellett megnyugtatnak bennünket, hogy azoknál, akik rendeltetésszerűen használják a bankkártyájukat, és az elvárt óvatosságnak megfelelően fizetnek, valamint pénzt vesznek fel vele, nem nő a kockázat veszélye. Szóval, használjuk csak nyugodtan a kártyát, mert úgyis hozzájutnak az adatainkhoz, ha akarnak? Mindenesetre érdemes figyelni, főleg külföldi tranzakciók esetén! A bankok azzal nyugtatgatják az ügyfeleket, hogy már megtették a szükséges lépéseket, egy jó pár kártya épp ezért letiltásra is került. Az ügyfelektől csak annyit kérnek, hogy legyenek türelmesek… amennyire türelmes lehet az, aki a boltban találkozik azzal a ténnyel, hogy letiltották a bankkártyáját, aztán kiderül, hogy ennek tetejében még az adataival is garázdálkodnak. A Pénzcentrum információi szerint egy multinacionális üzemanyag kiskereskedelmi hálózattól kerültek ki az adatok. A vizsgálatok folyamatban vannak. És hogy a kártyaletiltáson túl milyen kárunk származott ebből az egészből? Reméljük, csak karácsony után tudjuk meg.