Bankkecske

A kormány és a bankok között karácsonyra született meg az a megállapodás, amely már nem csak az egyébként is jó helyzetben lévőknek segít. Persze most aztán mindenkinek áldozatot kell vállalnia. A kormánynak, a bankoknak, és a devizaadósoknak is. Viszont talán mindenki talál magának megfelelő megoldást. Egyrészről itt van a kedvezményes árfolyamrögzítés, amelyet 2016 végéig vehetnek igénybe a devizaadósok. A frank 180, az euró 250, a jen pedig 2 forintos árfolyamon kerül rögzítésre, az ez idő alatt keletkezett különbözet egy gyűjtőszámlára kerül, amelynek egy részét az állam, másik részét a bankok állják. Ezen kívül forintosításra kerülnek a késedelmes hitelek, amelynek 25 százalékát el is engedik. A bankok legnagyobb örömére pedig csökken a bankadó, és állítólag az elszenvedett veszteségek egy részét is leírhatják a bankok.

Minden jó, ha vége jó. Reméljük, így is lesz.

A bankszövetség és a kormány megegyezett! Orbán Viktor sikerként értékelte a tárgyalásokat, a jó magyar népet meg atyai szigorral leszidta, hogy még egyszer ne csináljunk ilyet, hogy devizahiteleket veszünk fel, mert nem fog tudni kihúzni bennünket a slamasztikából. Most az egyszer hatalmas áldozatok árán megtette… Megmentette a devizahiteleseket. Ez a megállapodás állítólag mindenkinek jó. Terhet vállalnak az adósok, a kormány és a bankok is, és az elszenvedett banki veszteségek egy részét a bankok leírhatják majd a bankadóból. A pontos részletek? Majd később, de mostmár több mint biztos, hogy valamilyen, az árfolyamfixáláshoz hasonlatos csomagot vehetnek igénybe a bajban lévő devizahitelesek. Szóval, egy balhénak vége. De alig ordítozta ki magát a két fél, máris jöhet a következő balhé. Most az IMF-el. . .

Máris összerúgtuk a port az IMF-el. A tárgyalódelegáció tagjai előrehozták repülőjegy-foglalásaikat, és ma reggel már itt is hagyták Budapestet. Az Index információi szerint az MNB-nél tervezett törvénymódosítások és a nyugdíjak államosítása zárta be a kaput. Ehhez képest ma bejelentették, hogy a jegybankról szóló javaslatokat az Országgyűlés sürgősen tárgyalja. Brüsszelből csak annyi info jött, hogy reménytelennek látták a tárgyaló felek a megegyezést. Hogy mi lesz ezután? Erre még csak ötleteink sincsenek. Ami most van, az az, hogy az euró a bejelentés után pár órával már 3 forintot is emelkedett. A BUX index másfél, az OTP pedig három százalékot zuhant. Hogy mi történt a színfalak mögött, arról nem igazán tudni semmit.

Bár mindenhol kamatemelésről beszélnek, a bankpiacnak így karácsony környékén mégis akad egy szegmense, ahol kamatcsökkenést tapasztalhatunk. Igen, ezek az áruhitelek.

A Bankometer elemzői megvizsgálták, hogy tavalyhoz képest hogyan változott az áruhitelek kamata a pénzintézeteknél. A két karácsonyi időszakot vizsgálva azt tapasztalták, hogy ez átlagban három  százalékkal csökkent, annak ellenére, hogy az MNB nemrégiben ötven bázisponttal, de tavaly decembertől nézve 100 bázisponttal megemelte az alapkamatot, és maga az áruhitelezés is egyre nagyobb kockázatot jelent, tekintettel a rossz adósok növekvő arányára. Ennek ellenére a THM így is 30 százalék körül mozog.

A THM-ekben 10 százalékos csökkenés az átlagos. Ez azt mutatja, hogy a bankok meg kívánják tartani az ügyfeleiket? Mindemellett azt is figyelembe kell vegyük, hogy jövő év elején életbe lépő THM plafon kerül bevezetésre. 2012. január elejétől ugyanis jegybanki alapkamat + 24 százalékon maximalizálja ezt a kormány. Az említett pénzintézetek már most is ezen a környéken mozognak, valószínűleg a hamarosan megjelenő törvényi szabályozás keretein belül árazták be termékeiket. Úgyhogy a piacszerzés mellett a törvényi presszió is hatással leget ezekre a termékekre. Egy szó, mint száz, olcsóbban lehet áruhitelhez jutni, de mindenkinek önmagának kell eldöntenie, mit bír el a pénztárcája.

A jegybank függetlensége veszélybe került, az elemzők és az Európai Központi Bank szerint is. Nemcsak a formális kereteken belül szabályoznák ugyanis a jegybankot, hanem gyakorlatilag teljesen átalakítanák azzal, hogy össze akarják vonni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével. A monetáris politikában a jegybankelnök hatóköre ezzel minimálisra szűkülne, helyette a kormány és a miniszterelnök befolyása nőne. Persze, indokok vannak pro és kontra, de az, hogy az Európai Központi Banknak nem azt a tervezetet küldték el, mint amit tegnap a kormány elé terjesztettek, azért már tényleg csúnya. Egy felröppent hír szerint ugyanis az történt, hogy az EKB valami egészen más jegybanki törvénymódosításról alkotott véleményt. . . A szervezet állítólag csak annyit írt, hogy nagyra értékelnék, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövőben tiszteletben tartaná az Európai Központi Bankkal szembeni konzultációs kötelezettséget. A végtörlesztési törvény és egyéb kisebb – nagyobb viták után most tényleg kihúztuk a gyufát a nemzetközi szervezeteknél?